Röviden a split klímás fűtés-és hűtésről
A split rendszerű klímák napjaink egyik legelterjedtebb eszközei háztartásokban, ha a fűtést és hűtést vesszük alapul. Széleskörű használata nem véletlen, ugyanis rendkívül felhasználóbarát és nem igényel mélyebb épületgépészeti tudást a használata.
Mielőtt belemennék milyen jó tulajdonsággal bír, egy kisebb elméleti összefoglaló:
A split rendszerű légkondicionálók tulajdonképpen levegő-levegő rendszerű hőszivattyúk. Mit is jelent a levegő-levegő rendszer? A külső levegő hőtartalmát hasznosítja, és azt a hőt belső levegőbe juttatja. Természetesen elsőre nehéz elhinni, hogy ha odakint 10°C van, hogy fog nekem 25 °C-os levegőt befújni?
A válasz erre az, hogy a hűtőközeg, ami a berendezésben van, bizonyos nyomás között forr és kondenzál (gázból vizalakul folyadékká). Amíg ez forr, illetve kondenzál, azt a hőt tudjuk hasznosítani, ami azokhoz a folyamatokhoz kell vagy éppen felszabadul. Ezeket a nyomásviszonyokat pedig a kompresszor teszi lehetővé. Ezért is mondják, hogy a kompresszor a hőszivattyú lelke. Tehát fűtésnél, a külső levegő hőtartalmát úgy tudjuk kinyerni, hogy a hűtőközeget felforralom és elpárologtatom, azzal hőt vesz fel, majd a belső térben kondenzálódik, amely során pedig a felvett hőt leadja. Hűtési üzemnél pedig fordítva.
Na most ez eddig annyira nem nagy durranás, viszont egy nagyon fontos részlet következik. Ezeknek hőszivattyúknak az a jó tulajdonsága van, hogy sokkal több hőt képesek szállítani, mint amennyi hőt elő tudnánk állítani csak villamos áramból. Azaz míg egy elektromos padlófűtés vagy hősugárzó annyi hőt ad le, mint amennyi elektromos energiát felvett, addig a hőszivattyúk ennek 3-4 sőt 5-szörösét is képesek. Ezt a „jóságot” pedig az SCOP és EER értékek mutatják. Azaz egységnyi elektromos energiából, amit felvesz a kompresszor, 5 egységnyi hűtési/fűtési energiát állít elő.
A rövid elmélet után nézzük az előnyeit:
A mai világban legelső szempont mindenképpen az ára. Tekintsük egy gázkazán beszerelését, a sok utánajárást, papírmunkát, engedélyeket. Ezen kívül a rendszer kialakítása sem egyszerű: gázbevezetés, radiátoros vagy padlófűtéses rendszer, még több odafigyelést igényel, és nem ajánlatos szakértő nélkül az előre beállított rendszerünkhöz nyúlni. Továbbá eljátszhatunk egy kicsit azzal a gondolattal, hogy ha magunk termeljük meg napelemekkel a készülék működtetéséhez szükséges energiát, abban az esetben igen jó megtérülési eredmények érhetők el, főleg, hogy mostanság minden egyes kWh energiának súlyos ára van.
Ezek mellett növelve a megtakarítást,
ha hőszivattyúval fűtünk kedvezményekhez juthatunk áramszolgáltatónknál. A klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál (SCOP=2) is olcsóbb lenne, mint gázzal. A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2×2 órára van osztva. 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás.
Mindezek mellett A 7/2006 TNM rendelet értelmében megújuló energiaforrást használónak számít, ami az energetikai tanúsítvány megszerzése érdekében mindenképpen előnyös. Ugyanis minimum 25% megújuló energiaforrást kell használni, továbbá mivel kevesebb energiát használ fűtéshez ezért, az épület összesített energetikai jellemzője/ besorolása is javulni fog.
Összefoglalva, a split rendszerű légkondicionáló berendezések 21. századi megoldások, fenntarthatóak, zöld energiát használnak, és mindenképpen megtérülő befektetések.
Írta:
Kerékgyártó Péter
Okleveles Energetikai mérnök,
épületgépész technikus,
MSC épületgépész hallgató
