A kondenzációs kazánokról röviden
A háztartási fűtési rendszerek leggyakoribb hőtermelője a kazánok, legyen az szilárd-vagy gáztüzelésű. Bár manapság szilárd tüzelésű kazánokkal is lehet nagy teljesítményeket elérni, és a tűzifát megújulónak tartja a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, nem szóba jöhető megoldás egy 21. századi épület fűtésére.
Ami a gázkazánokat illeti létezik több fajtája is, de az Erp rendelet értelmében az Európai Unió terültén már csak kondenzációs gázüzemű kazánok hozhatók forgalomba. Hazánkban a kondenzációs kazánok telepítéséről a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet is ejt szót:
„Új épület létesítése esetében és meglévő épületben a fűtési rendszer cseréje esetében, ha földgáz az energiaforrás, akkor zárt égésterű kondenzációs kazán létesítése javasolt gazdaságossági számítás alapján. Meglévő épületekben az épület műszaki adottságaitól függően ettől el lehet térni.”
A kondenzációs kazán elődjeihez képest a legbiztonságosabb, illetve a legkevesebb szén-dioxidot bocsátja ki. A biztonsági faktort mindenképpen az jelenti, hogy nem a szoba belső levegőjét használja fel, nem természetes huzattal működik, az atmoszférikus kazánokkal ellentétben. Az égési levegőt, illetve a füstgázt egy ventilátor segítségével juttatja el a megfelelő helyre, így az az esély, hogy a szén-monoxid veszélyt jelentsen az ember számára eléggé csekély. Sajnálatos módon hazánkban rengeteg halálesetet okozott az, hogy a szén-monoxid nem tudott távozni természetes huzattal, és megrekedt a helyiségeben, mert nem volt megfelelő levegő ellátása a szobának, aminek szén-monoxid (CO) mérgezés lett a következménye.
A legkevesebb szén-dioxid kibocsátást a kevesebb gázfelhasználás eredményezi, ami a kazán kondenzációs technikájából adódik. A földgáz elégésekor, az elegy hidrogéntartalma vízgőzzé alakul át, és ennek a vízgőznek a kondenzációjával nyerünk további energiát. A kondenzációból nyert hőt pedig egy plusz beépített hőcserélő adja át a fűtési víznek. Egy a lényeg, hogy a füstgázt hűtő víz hőmérséklete alacsonyabb legyen, mint a füstgázban lévő vízgőz harmatponti hőmérséklete, ami kb. 55-60 °C.
Ez a tény nagyban befolyásolja azt, hogy milyen hőleadót választunk mellé, mert nem lehet túlzottan nagy a visszatérő fűtési víz hőmérséklete. Leegyszerűsítve, muszáj a fűtési visszatérőnek minél alacsonyabbnak lenni, hogy nagyobb fokú kondenzációt lehessen megvalósítani. Természetesen ennek a technikának több olyan gépészeti vonzata van, amivel számolni kell. Az égésterméknek, illetve az égési levegőnek megfelelő utat kell biztosítani az áramláshoz, továbbá olyan kéménnyel kell tervezni, ami bírja a kondenzációs hatást.
Régebbi épületeknél a kémény bélelésével oldották meg a problémát. Újépítésű házaknál, már a kazángyártók által készített égéstermékelvezetőket használnak. Kivitelezhető két csővel, mely egyikén a füstgáz, másikon a friss levegő áramlik, továbbá koaxiális égéstermékelvezető berendezéssel. Magában a csőben még egy cső található, melyek koncentrikusak, a belső csövön távozik a füstgáz a külső csőben pedig érkezik az égéshez szükséges légmennyiség. Ezt azért fontos megemlíteni, mert az épület fal- és tetőszerkezetében helyet kell biztosítani a kéménynek.
Összefoglalva,
a kondenzációs kazánnal való fűtés egyik nagy előnye, hogy magas hőmérsékletű vizet is elő lehet állítani, így a magas hőmérsékletű fűtőberendezések is működtethetőek vele. Ha úgy adódik az épület használati melegvíz ellátása is megvalósítható egy HMV tároló beépítésével, mivel a társasházak nehézszerkezetesek így egy előnykapcsolás megteremtésével az is megoldható. Biztonságos, más kazánokkal ellentétben nem áll fenn CO mérgezés veszélye. Hátránya, hogy a gázbevezetést és füstgázelvezetést biztosítani kell, utóbbi ronthat a ház esztétikáján. Mivel egy fűtőberendezés, a hűtésről külön gondoskodni kell, külön hűtőberendezéssel, akár külön hőleadóval is. Végére a legfontosabb, nem számít bele megújuló részarányba, így napelem, napkollektor vagy legalább hőszivattyús split klíma telepítése szükséges mellé.
Írta:
Kerékgyártó Péter
Okleveles Energetikai mérnök,
épületgépész technikus,
MSC épületgépész hallgató
