Amit tudni kell a felületfűtésekről
Annak ellenére, hogy a hőleadás régi módszerei közé tartozik a felületfűtés, csak a 21. században kezdett el népszerűvé válni a használata. Az idők során alig alkalmazott megoldás napjainkban nagyon nagy fejlődésen ment keresztül, és alkalmazhatósága miatt előnyt élvez több hőleadóval szemben. Ez az előny a hőtermelőkkel való sokrétű kompatibilitás, az épületekben való elhelyezhetőségének lehetősége és a komfortérzet többféleképpen történő biztosítása. Az ember szempontjából a legkomfortosabb, legjobb közérzetet biztosító fűtés a sugárzó. Bizonyíték erre, hogy a napsugárzás a legkellemesebb számunkra.
A felületfűtések alatt az épületbe integrált sugárzó fűtéseket értjük, azaz a padló-, fal-és mennyezetfűtést. Azt kijelenteni, hogy egyik jobb, mint a másik, teljes mértékben nem lehet, mert nagyon sok függ a megszokástól, a használó ember egyéniségétől, komfortérzetétől. Viszont, mind a három beépítése mellett szólnak érvek és ellenérvek. Azonban tekintsük át először, hogy miért is terjedhetett el ennyire a hőleadás ilyen fajtája.
Első érv mellettük,
hogy szinkronba lehet hozni több fajta hőtermelővel. A felületfűtések alacsony hőmérsékletű, jellemzően 35-40 ℃-os fűtési vízzel működnek. Ez a hőmérséklet pedig kedvező a manapság használatos hőtermelőknek. A kondenzációs kazán az egyik, aminek kondenzációs üzemére rendkívül jó hatással van az alacsony visszatérő hőmérséklet. Általánosságban 5 ℃-os hőfoklépcsővel számolva, a 30-35 ℃-os visszatérő hőmérséklettel lényeges mennyiségű energia hasznosítható a kondenzációból is, ami legjobban a gázszámlán mutatkozik meg.
Továbbá
jó hatással van a hőszivattyúk teljesítménytényezőjére. A hőszivattyúk teljesítményük maximumát pont az ilyen hőmérsékletű víz előállításánál érik el. Nem véletlen, hogy legtöbb esetben a hőszivattyúk mellé felületfűtést terveznek, mert ez a párosítás könnyen teljesíti a legújabb energetikai követelményeket.
Végül, de nem utolsó sorban,
bár nem egy jellemző megvalósítása a fűtésnek, de a napkollektor hatásfokát is javítja az ilyen hőmérsékletigény, egy enyhe átmeneti időszakban.
A felületfűtések és persze hűtésnek nagy előnye,
hogy az épületen belül több lehetőség nyílik az elhelyezésre más hőleadókkal szemben. Ahogy a nevükből is adódik telepíthetők a padlóba, a falakba és a mennyezetbe is, legyen akár az hűtési vagy fűtési rendszer. Ez a sokszínűség természetesen a tervezőknek ad egy szabadságot munkájukban, de nem utolsó sorban akár a beruházó vagy megrendelő elképzelésit is segíthetik. Beépítésére több lehetőség adódik, ugyanis létezik úgynevezett száraz és nedves fektetési módszer is. A nedves fektetés esetén a csöveket Estrich betonnal öntik ki, mely jobban vezeti a hőt, mint a többi betonfajta. Majd ezt a rétegre kerül a burkolat vagy a vakolat. A száraz fektetés lényege, hogy a fűtési csöveket sínekbe pattintják és azt egy réteggel letakarják.
A csöveket is többféleképpen lehet fektetni, függően a helyiség geometriájától, a benne lévő tárgyak elhelyezésétől. A legjobb fektetési elrendezés a csiga struktúra, mely a padló hőmérsékletének legegyenletesebb eloszlását tudja biztosítani. Következő a meander, kígyó alakú fektetés. Itt a padló hőmérséklete a lefektetett cső távolságával együtt csökken. Természetesen ez nem mindig hátrány, mert például egy olyan helyiségben, ahol csak egy külső fal van, ott ahogy távolodunk a külső faltól, úgy kell csökkennie a padló hőmérsékletének. Létezik még kettős meandernek nevezett struktúra, mely csak annyiban különbözik a sima meandertől, hogy a csővezeték előremenő részei között nagyobb osztás van, és ott van vezetve a visszatérő rész, ezzel egy homogénebb hőeloszlást eredményezve.
Végül, a legnyomósabb ok
a felületfűtés- és hűtés választására a legjobb komfort kínálata. Az ember közérzete attól függ, hogy milyen a környezetéből felvett és az oda leadott hőmennyiség egyensúlya. Amennyiben több a leadott hő, akkor fázunk, ha pedig több a felvett hő, akkor melegünk van. A leadott hő nagymértékben a környezetünktől függ, persze más egyebektől is, mint pl. munkavégzés, ruházkodás [9]. Ha a környezetünk hőmérséklete alacsony, akkor sok hőt sugároz az emberi test arrafelé. Ha viszont nem kell az embernek hőt sugároznia a környezete felé, akkor akár alacsonyabb levegőhőmérsékletnél is jó a közérzete, sugárzási egyensúly alakul ki. A magasabb padlóhőmérséklet viszont a láb izzadását, gombásodását, sőt belső szervi problémákat is okozhat. A többi hőleadóhoz képest a felületfűtések biztosítják a legegyenletesebb léghőmérsékletet, vízszintes és függőleges irányban, így a hőérzet is egyenletes.
Továbbá alacsonyabb léghőmérséklettel is kialakul ugyanaz a hőérzet, hiszen nem kell kompenzálni a hideg felületek sugárzása okozta diszkomfortot.
Összefoglalva….
a felületfűtések a legjobb hőleadók, több hőtermelővel párosítható, beépíthetősége szabadságot ad a tervezőknek. Komfort szempontjából a legjobb hőérzetet adják, fűtésnél és hűtésnél is. Hátrányként a lassú reakcióképességet lehet felhozni. Meglátásom szerint a legjobb rendszereket ezek kombinációjával lehet elérni, viszont magas beruházási költséget igényel.
Írta:
Kerékgyártó Péter
Okleveles Energetikai mérnök,
épületgépész technikus,
MSC épületgépész hallgató
