A problémára megoldást jelenhet az otthoni csapvíz fogyasztása. Sokkal olcsóbb, mint az ásványvíz, sőt már léteznek olyan berendezések, amik rendkívül jó ízűre tudják tisztítani (és akár dúsítani) a csapvizet. Több megoldás is létezik:
• szűrőkancsó
• konyhapultba építhető tisztító, amit a vízhálózatba az adott csapoló elé be kell szerelni
• és külön vízautomata, ami képes, hideg-meleg, sima és szénsavas víz előállítására

A környezetvédelem a XXI. század egyik, ha nem a legégetőbb problémája. Ha környezetvédelemről beszélünk, azt több szempontból tudjuk megközelíteni:
• energiafelhasználás csökkentése
• nem megújuló energiatermelők leváltása megújulókra
• károsanyag kibocsátás csökkentése (gáznemű)
• szemét mennyiségének csökkentése
Jelen cikk a 2024-es betétdíjas rendszer körülményeit, feltételeit és hatásait fogja körbejárni.

Napjaink egy meghatározó kérdése az energia árak növekedése. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energetikai és épületgépészeti felújítások. Akik úgy döntenek, hogy fűtés és hűtés céljából split-klímát kívánnak telepíteni, azoknak hasznos lehet ez a cikk, de azoknak is, akinek van már vagy terveznek a jövőben.

Manapság rengeteg szélhámossal találkozik az ember, és nem feltétlen a legolcsóbb a legjobb megoldás. Természetesen ezt az ember előre nem láthatja, de vannak olyan dolgok, amik egy telepítés alkalmával megkerülhetetlenek. Ezekre érdemes odafigyelni a telepítés alatt, így még időben kiderül, hogy kivel is van dolga a megrendelőnek.

A kondenzációs kazán elődjeihez képest a legbiztonságosabb, illetve a legkevesebb szén-dioxidot bocsátja ki. A biztonsági faktort mindenképpen az jelenti, hogy nem a szoba belső levegőjét használja fel, nem természetes huzattal működik, az atmoszférikus kazánokkal ellentétben. Az égési levegőt, illetve a füstgázt egy ventilátor segítségével juttatja el a megfelelő helyre, így az az esély, hogy a szén-monoxid veszélyt jelentsen az ember számára eléggé csekély.

Annak ellenére, hogy a hőleadás régi módszerei közé tartozik a felületfűtés, csak a 21. században kezdett el népszerűvé válni a használata. Az idők során alig alkalmazott megoldás napjainkban nagyon nagy fejlődésen ment keresztül, és alkalmazhatósága miatt előnyt élvez több hőleadóval szemben. Ez az előny a hőtermelőkkel való sokrétű kompatibilitás, az épületekben való elhelyezhetőségének lehetősége és a komfortérzet többféleképpen történő biztosítása.

A utóbbi 20 évben hatalmas fejlődések következtek be a hűtés és- fűtéstechnika életében. A hőszivattyúk térnyerésével és fejlesztésével új lehetőségek nyíltak meg az épületek fűtésére és hűtésére.

Az utóbbi években a hőszivattyús berendezések térnyerésével várható volt, hogy jogszabályokat fognak meghozni a telepítésükkel kapcsolatban. A probléma természetesen nem abban rejlik, hogy jogszabályokkal elleneznék a telepítést, hanem inkább a szakszerűtlen telepítést és üzemeltetést. Jogosan tehetjük fel a kérdést: mi történhet egy szakszerűtlen szerelés során, amit Uniós szinten is szabályozni kell?

Napjainkban rengeteg elvárás van támasztva lakóhelyeink felé: legyen tágas, fényes, legyen komfortos, télen meleg, nyáron kellemesen hűvös és persze mindig legyen friss a levegő. Ezeknek az elvárásoknak természetesen eleget lehet tenni, legalább is, ami az épületgépészeti oldalt illeti. Persze, ha minél jobbat akarunk, annál jobban a zsebünkbe kell nyúlni, azonban léteznek olyan megoldások is, amelyek az aranyközéputat teremtik az ár és a minőség között. Mint ahogy a címből is kiderül, lakásszellőztetésről lesz szó, az aranyközépút pedig a decentralizált szellőztetés

A split rendszerű klímák napjaink egyik legelterjedtebb eszközei háztartásokban, ha a fűtést és hűtést vesszük alapul. Széleskörű használata nem véletlen, ugyanis rendkívül felhasználóbarát és nem igényel mélyebb épületgépészeti tudást a használata.

A XXI. század egyik nagy problémája az energiatermelés fenntartása, úgy, hogy közben a nem megújuló energiaforrásokat fokozatosan váltjuk le. Emellett fő szempont a környezetvédelem, a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Ha Magyarországot tekintjük, „a teljes energia felhasználás 33%-át a lakóépületek energiafelhasználása és ennek 81%- át a 3,8 millió ingatlan 2/3-át jelentő családi házak energiafogyasztása teszi ki. A jövő szempontjából mindenképpen az energiafelhasználás csökkentésén van a hangsúly.