Az épületenergetikai minősítésről röviden
A XXI. század egyik nagy problémája az energiatermelés fenntartása, úgy, hogy közben a nem megújuló energiaforrásokat fokozatosan váltjuk le. Emellett fő szempont a környezetvédelem, a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Ha Magyarországot tekintjük, „a teljes energia felhasználás 33%-át a lakóépületek energiafelhasználása és ennek 81%- át a 3,8 millió ingatlan 2/3-át jelentő családi házak energiafogyasztása teszi ki. A jövő szempontjából mindenképpen az energiafelhasználás csökkentésén van a hangsúly.
Ennek érdekében az épületek energiafelhasználását korlátok közé kell szorítani. Hazánkban ezeket a korlátokat a 7/2006 TNM rendelet fogalmazza meg. Az épületgépészeti tervezést a közel 0 energiaigényű épületek követelményszintje befolyásolja a legjobban. „Azt, hogy ténylegesen mit is takar a „közel nulla”, azt országokra bízták. (Ez valójában azért messze nem jelenti azt, hogy a házaink nulla rezsiköltséggel kell üzemeljenek.)
Magyarországon még a 2010-es évek közepén meghatározta az állam az idehaza érvényes „közel nulla” követelményeket, az oda vezető úton pedig egy közbenső, ún. költségoptimalizált követelményszintet is. Röviden, kicsit leegyszerűsítve, a lényeg az, hogy az épület határoló szerkezetének minden elemére (falak, ablakok, födémek) meghatározásra került egy elvárt hőátbocsátási tényező érték.
Tulajdonképpen meg van mondva, hogy milyen mértékben kell szigetelni az épület különböző részeit. Ugyanis egy lakóépület hőszükségletét nagyban befolyásolja az, hogy mekkora mértékben ad le hőt a ház a környezetének. Azaz, minél alacsonyabb a szerkezet hőátbocsátási tényezője, annál kisebb lesz kifelé a hőtranszport, így kisebb lesz a hőveszteség, ami azt eredményezi, hogy kisebb teljesítményű hőtermelő szükséges, ami biztos megtakarítás.
Továbbá megszabja, hogy a ház valamennyi határoló felületén összesen mennyi lehet a hőveszteség, amit a fajlagos hőveszteség tényező mutat.
Emellett, de nem utolsó sorban, a ház teljes primer energiafogyasztásában is megfogalmazódott egy elvárt maximum, amit az összesített energetikai jellemző ír le. Ez az érték tartalmazza a fűtési-, HMV-, szellőztetési- és világítás primerenergia igényét, és nem haladhatja meg a
100 kWh/m2év értéket.
Nem utolsó sorban, azért is fontos minél jobb értékeléssel megfelelni, mert annál nagyobb lesz a piaci értéke. Kiemelendő továbbá, hogy a felhasznált minimális megújuló energiának 25%-nak kell lennie. „Az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, pellet, nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben.
A gyakorlatban mindezeknek való megfelelést egy energetikai tanúsítvánnyal kell igazolnia a tulajdonosnak a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésekor.
Az energetikai besorolásnak legalább BB kategóriát kell elérnie, különben a hatóság megtagadja a használatbavételt.
Írta:
Kerékgyártó Péter
Okleveles Energetikai mérnök,
épületgépész technikus,
MSC épületgépész hallgató
